könyv, Könyvmoly napló

Életem emlékezetes könyvei

Eddig már hoztam olyan cikket, amiben bemutattam miért is szeretek olvasni. (Erről bővebben ITT.) Most azok közül a könyvek közül szeretnék bemutatni néhányat, amik valamiért mérföldkövek voltak az életemben.

Sárkánykönny (Vavyan Fable)

Úgy tartom, ez volt az a könyv, ami igazán rávitt az olvasás szeretetére. Bár nem volt egyszerű elolvasnom még általános iskolás koromban, és igazából akkor túl sokat nem is értettem belőle, mégis ez volt ez első „komoly” könyvem (persze a kötelező olvasmányokon kívül). Maga a történet később már sokkal jobban megfogott, tetszett a krimi vonal és a beleszőtt pszichológiai szál.

Jégtánc (Vavyan Fable)

Míg az előbb említett kötet indított el az úton, addig ez a könyv egy másik utat mutatott, mégpedig, hogy ki lesz a kedvenc szerzőm. Azóta is töretlenül Vavyan Fable neve ugrik be legelőször, ha valaki azt kérdezi, ki a kedvenc íróm. A Jégtánc című alkotását az óta is szívesen újraolvasom bármikor.

Outlander (Diana Gabaldon)

Diana Gabaldon egy másik kedves szerző a szívemnek. Az Outlander sorozat visszarepít az időben és hatalmas tanulságokat mutat életről, szeretetről, kitartásról és egy olyan kapcsolatról, ami még az időn is átível és kitart. Ha a kedvenc könyvemet kérdezed, ezt a könyvet kapod válaszul.

Outlander könyves élménybeszámoló

Amer könyvek (Duncan Shelley)

Rövid, tömör, olvasmányos, elgondolkodtató, csupa „AHA” érzés. Nagy felismerések, és mély gondolatok. Duncan Shelley könyvei ezeket jelentik nekem, amellett, hogy az Amer tánca volt az első könyv amit párom még a kapcsolatunk elején felolvasott nekem.

Amer tánca

Amer első halála

A boldogság receptje (Rafael Santandreu)

Nem voltam oda az önfejlesztő könyvekért, kicsit mindig is távolságot tartottam tőlük. Aztán jött ez a könyv, ami szó szerint lemosolygott rám a polcról. Hát amilyen tetszetős borítója volt, nem tudtam ott hagyni. A végeredmény pedig egy pozitív csalódás volt, mert olyan kötetet tartottam a kezemben, ami nem azt akarta megmondani, hogy mit csináljak, hanem egyszerűen csak elindította a gondolatokat a fejemben. Gondolkodásra, saját megoldások keresésére ösztönzött.

Egy kis olvasási élménybeszámoló ehhez a kötethez.

A Szent-Johanna Gimi (Leiner Laura)

Leiner Laura sorozata mindig a legkedvesebb munkahelyemet fogja eszembe juttatni, mert a kolléganőim ott adták ki „kötelező” olvasmányként az első munkanapjaim egyikén. Azóta már kétszer olvastam el az egész sorozatot és mindkétszer ugyan annyira imádtam. Ráadásul nosztalgikus élmény is volt, mert eszembe jutatta a középiskolás éveimet, kicsit visszarepített azokba az időkbe amikor a haverokkal együtt bandáztunk, házibuliztunk, és néha feldobtuk valamivel az unalmas hétköznapi  tanórákat.

Alvilági dal (S. Jae-Jones)

Ezt a kötetet talán úgy tudnám a legegyszerűbben leírni, hogy nagyban segített megfogalmazni milyen társat akarok magam mellé az életemben. Maga a könyv nem ennyire komoly, egy egyszerű lányról szól, aki mindent megtesz a testvéréért, miközben egy rég elfeledett ismerőssel találkozik, aki igyekszik a legjobbat kihozni a lány tehetségéből. Bennem mégis komoly nyomokat hagyott.

Álomfejtés (Sigmund Freud)

Végül, de nem utolsó sorban pedig az a könyv, amire büszke is vagyok, meg nem is. Kevésbé büszke azért, mert csak az első harmadáig jutottam, büszke viszont azért, mert az elolvasott részt komolyabb utánajárás nélkül is megértettem, holott Freud könyve nem egy egyszerű olvasmány, és én sosem tanultam mélyebben pszichológiát. Ki tudja, egyszer talán majd ismét megpróbálkozom vele.

Ilyen volt olvasni Freud könyvét.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s