Végre sikerült részt vennem egy egész délutánt kitöltő, Az Olvasás Éjszakája rendezvényen. Már régóta szeretnék elmenni, és most Győrben volt rá lehetőségem. Már csak azért is szuper élmény volt, mert nemcsak hogy hallgathattam az írókat, Tomor Anitával néhány szót is tudtam váltani, és dedikáltatni a könyvemet. A programsorozat szeptember 28-án került megrendezésre és betelt vele a délutánom. Mondjuk épp, hogy beestem a kezdésre. A helyszínről annyit, a győri belvárosi Libri üzletben szorítottak helyet az íróknak és a közönségnek. Családias lett a hangulat így, bár többen jobban örültünk volna egy kicsivel tágasabb helyszínnek, esetlegesen valamilyen alkalomhoz illő berendezésnek. Az én benyomásaimon sokat rontott, hogy a gyerek részleg lett berendezve erre az alkalomra.
A moderátor Mikos Ákos blogger-műsorvezető nagyon szimpatikus volt, könnyed hangnemben, gördülékenyen beszélgetett a meghívott írókkal. Ugyan mindegyik párbeszédet nem tudtam végighallgatni, így is nagy élmény volt hallani az alkotók mindennapjairól, hogy mit gondolnak a műveikről, és mi motiválja őket az írásra.
Az első, akiről többet tudhattam meg, és mellesleg imádom a könyveit;
Tomor Anita
Egy folyamatosan mosolygós, jókedvű, csupa öröm nő, aki elragadtatással beszélt az írásról, és kedvenc időtöltéséről, az utazásról. Elmondása szerint, amikor csak teheti, utazik. Legutóbb a Seychelle-szigeteken töltöttek több napot a családjával, mellesleg ez lesz a következő regényének egyik helyszíne, ami várhatóan jövőre jelenik meg. Utazásai alkalmával élményeket gyűjt, amiket később hitelesen tud átadni egy-egy regényében. Fontosnak tartja hogy olvasói élet közeli élményeket tapasztalhassanak a lapokon.
Szép számú követővel büszkélkedhet, akik mind Facebookon, mind Instagramon követik, ráadásul blogot is vezet – irigylem, hogy ennyi mindent tud vinni egyszerre, néha egy szál blog magában sem egyszerű – az élményeiről. Örömmel töltött el, amikor elmesélte, hogy szeret ő maga válaszolni a neki írt üzenetekre, ezt nem adná más kezébe.
Szó esett a könyveiről is, legtöbbet talán a Sugar Daddyről mesélt a közönségnek, de elejtett néhány megjegyzést az éppen készülő írásáról is. Ez a kötet elmondása szerint közel áll a szívéhez, mert a történet jó része Magyarországi helyszíneken játszódik, ráadásul a magyarok egyik kedvelt ételének, a lángosnak is jutott benne egy kis szerep, amit ő maga is szeret, tejföllel, sajttal, vagy éppen mindkettővel.
A beszélgetés végén Ákos egyik kérdése az volt, hogy hol ír szívesen, amire számomra vicces válasz érkezett, mert annak ellenére, hogy szuper munkakörnyezet van kialakítva neki, legjobban a gyerekszobában, az emeletes ágy tetején szeret alkotni. Ez a kép valahogy megragadt bennem, és így még közelibb, még emberibb Anita, mert valljuk be, az írókat általában íróasztal mögött képzeljük el, és nem egy emeletes gyerekágy tetején, esetlegesen plüssökkel körülvéve. A munka utáni, vagy éppen közbeni kikapcsolódásról is esett szó, hiszen pihenni kell. Anitának a flow élményt a fényképezés, a videó készítés és az olvasás jelenti, ám amíg el nem készül egy-egy regényével addig mást elvből nem olvas, hogy ne befolyásolja a már elképzelt történetet.
Szívesen hallgattam volna még az eszmecserét, sajnos egy órás időintervallum állt rendelkezésre, és még abba sem fértünk bele igazán, mert a dedikálásra is szakított időt az írónő. Én is aláírattam a tavaly karácsonyra kapott Sugar Daddy példányomat, bár még nem olvastam. Anita nagyon kedves volt, mindenkivel váltott pár szót, és minden aláírás után közös fotó is készült a rajongókkal (igen, igen, velem is). Nagyon örülök, hogy hallhattam, találkozhattam, beszélhettem vele. Szuper élmény volt.
A következő beszámolóban Péterfy-Novák Éva, az Apád előtt ne vetkőzz írónője kerül szóba.
Könyv.Pont 