Abel szava (Véronique Petit)

A mostani könyv, amiről mesélek nincs 150 oldalas, mégis nagyon sok mindenen elgondolkodtatott. Az első, amiért kezembe vettem, a borítón tetején látható kérdés:

“Eldöntheti egyetlen szó a jövőnket?“

Egy kis tartalom:

A megvilágosodás mindig ugyanúgy történik. Egy reggel arra ébredsz, hogy a szó nyilvánvalóvá vált benned. Ott visszhangzik a fejedben, a szívedben. Minden sejtedet átitatta. A részeddé lett, beléd vésődött. Mindörökre. Akár szép, akár csúnya, akár erős, akár nevetséges, akár kicsi, akár nagy, ezzel a szóval kell élned. Nincs más választásod.

Abel már nagyon várja, hogy kiderüljön a szava, a szó, mely meghatározza majd az életét.
Természetesen az az álma, hogy nagy vagy erős szava legyen, dicsőséget és boldogságot hozó.
Egy nap valaki galádul felírja az iskola falára Clara szavát, a lányét, akibe Abel titkon szerelmes. Pedig elvileg a szavunkat senki nem ismerheti, a szó titkos, lényünk legrejtettebb mélyéhez tartozik.
És Clara szava egyáltalán nem olyan, amire büszke lehet az ember.
Hitvány kis szó.
Ki követhette el ezt a gaztettet, és honnan tudhatta Clara szavát?
Néhány nappal később bekövetkezik az, amit Abel oly régóta várt: reggel úgy ébred, hogy végre ott van a fejében a szava.
Csakhogy ez a szó messze nem felel meg az álmainak.
És a titokzatos elkövető újra lecsap – ezúttal ő az áldozat.

Nagyon kíváncsivá tett a leírás, hamar fel is ütöttem a könyvet, és még annál is gyorsabban értem a végére. Közben nagyon sok minden gondolkodásra késztető kérdés ötlött fel bennem. Vajon milyen lenne ténylegesen egy olyan világ, ahol egy bizonyos szóhoz kell alkalmazkodnia az egész életednek, mert az a szó te vagy. Egyetlen főnév, melléknév vagy jelző, bármi a szótárból, bírjon az pozitív, negatív vagy többes jelentéssel meghatároz, felcímkéz, akaratlanul is a szó köré szervezed az életedet. Mert az a te szavad. Egyetlen szó, ami te magad vagy. Azt hiszem ijesztő lenne ilyen világban élni, pedig már most is rengeteg példa van hasonló helyzetekre. Hogy felcímkézik az embert egy tette, mondata vagy egy esemény miatt, ami sokszor rányomj a bélyegét az egész életére.

A regény szépen végigvezet egy kamaszodó gyerek viszontagságain a még ki nem derült szavát illetően. A várakozást, tépelődést, vajon milyen típusú szó lesz majd a sajátja, és végül a csalódást, amikor kiderül. Aztán ott vannak még a bonyodalmak, mert a szavak titkosak. Senki nem tudhatja a másikét, valaki mégis felfedi egy lány szavát, komoly felhajtást okozva ezzel.

Összességében egy szuper könyvnek mondanám, ami az útkeresésről, a magunk megismeréséről szól, kérdésekről kik is vagyunk valójában és a harcról, hogy ne csak egyetlen szó határozzon meg minket egy életen át.

„Az ember nagyobb mint a szava!”