krimi

Gyilkosság az Orient expresszen (Agatha Christie)

Eddig ezek a köteten kívül még csak két történetet olvastam az írónőtől, mindegyiket nagyon szerettem. Az első egy Poirot történet volt, Nyílt kártyákkal, a másik az egyik örök klasszikusa, ami nálunk Tíz kicsi néger címen jelent meg. Amit nemrég fejeztem be, pedig a másik nagyon népszerű és sokat emlegetett írása, a Gyilkosság az Orient expresszen.

Meg kell mondanom, most fordítva esett meg velem a jól bevált szokás, előbb láttam a filmet, minthogy elolvastam volna a könyvet. Amúgy cseppet se bánom, mert a mozifilm is jól sikerült, főleg hogy neves színészeket vonultatott fel. A könyv viszont mégiscsak jobb, ehhez kétség sem férhet.

Szeretem a krimiket, viszont tudni kell rólam, hogy ha bonyolultabb dolgokat oldanak meg benne, egy idő után elvesztem a fonalat, és inkább csak olvasom, és megvárom, amíg a nyomozó kitalálja, és megoldja az esetet. Azokat az apró kis dolgokat amiken Poirotnak vagy Kolumbonak megakad a figyelme, nos, én azok felett rendre elsiklok, csak a végén eszmélek rá, hogy annak az egy mondatnak, vagy tárgynak mekkora jelentősége is volt. Hát ezért nem leszek soha nyomozó. Meghagyom a tehetségeseknek.

No, de a könyvről.

Kellemes időtöltés volt olvasni, ráadásul egy viszonylag régi kiadás került a kezembe, egy 1980-as, amikor még 34.- forintba került egy ilyen kötet. Antikvár példány.

Tetszett a történet tagolása, hogy viszonylag rövid volt egy-egy fejezet, így azért valamennyire át tudtam látni a történéseket, és minden fejezetnek volt egy kis külön alcíme, például, „A holttest” vagy „A német komorna vallomása”. Aki nehezebben követi az események fonalát, annak kifejezetten hasznos lehet, pláne, amikor a megoldásnál a felügyelő elmondta, hogy mikor mire jött rá. Én volt, hogy visszakerestem egy-egy részt.

Imádom Poirot stílusát, hogy minden apróságot észrevesz, és milyen ügyesen használja a kis szürke agysejtjeit. Gondolkodásban mindenkit lepipál, és úgy oldja meg a bűntényt, ahogy senki más. Az Orient expresszes eset, pedig igazán bonyolultnak és bizarrnak ígérkezett. A történetről röviden annyit, hogy adott egy híres vasútvonal, ahol gyilkosság történik. A vonat hóakadályba ütközik, és bár a talpraesett nyomozó, Hercule Poirot éppen hazafelé utazik, meg kell oldania egy gyilkossági ügyet, ám a szálakat nem olyan egyszerű kibogozni, mint azt sokan gondolják. A megoldás csavaros, és cseppet sem hétköznapi.

Krimi rajongóknak úgy gondolom elengedhetetlen kellék a könyvespolcon.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s