avagy a modern Prométheusz

Mindenki találkozott már valamilyen formában ezzel a történettel. Ezek közül sokat az eredeti mű ihletett, ám több feldolgozásában nem szabtak határt az alkotói képzeletnek, hogy itt-ott kiegészítsék az alap történetet. Valószínű sokan élnek abban a tévhitben – köztük eddig én is – hogy Frankenstein maga a szörnyeteg. Nos, ez valamilyen formában igaz is, ám ő első sorban egy kiválótudós, aki megteremtett egy, a világ szemében csúf és veszedelmes kreatúrát. De ha a szörnyeteg nem Frankenstein, akkor kicsoda vagy micsoda? Shelley fantasztikus könyvéből ezt is megtudhatjuk.

A könyvre egy pesti antikváriumban bukkantam rá. Rettentően örültem, hogy ráakadtam, mert már régóta el szeretném olvasni ezt a klasszikust. Ugyan hamar átrágtam magam rajta, nem több körülbelül 200 oldalnál, de mélyen elgondolkodtatott. Tanúja lehettem a kiváló adottságokkal, s tudással rendelkező ifjú elmekibontakozásának, legnagyobb tündöklésének, s figyelemmel kísérhettem, mint vész oda a rendkívüli tehetség az őrület, a paranoia és a rettegés árnyékában.Láthattam, mint kel életre a tudomány legnagyobb csodája, s hogyan fejlődik,gondolkodik, érez. Tapasztalhattam keserűségét, örömét, csalódottságát, majd legnagyobb dühét teremtője ellen.

Ez a történet sok fontos dologra tanít minket, többek között a tetteink iránti felelősségvállalásra (Itt Dr. Frankenstein a “szörny”megteremtése után annak csúfsága miatt magára hagyta, s nem foglalkozott annak következményeivel, hogy milyen hatással lehet ez a teremtmény a környezetére.),arra hogy ne viseltessünk előítéletekkel mások iránt addig amíg kelően meg nem ismertük (Jó példa erre, amikor a lény kiműveli szókincsét, beszédét, s bemutatkozik a tanyán élő vak öregembernek, aki mindenfajta előítélet nélkül engedi be házába, s kínálja hellyel, majd szimpatikusnak találván, beszédbe elegyedik vele, míg annak fia, meglátva csúf küllemét bántalmazza, majd elkergeti.), vagy, hogy a szeretet mennyire képes megváltoztatni bárki jellemét (Például Frankenstein szörnye mindennél jobban vágyik egy társra, akit szerethet, akivel osztozhat életén és annak megpróbáltatásain, s ha megkapja ezt a társat, megígéri, hogy bár nagyon kellemes és hasznos lenne az emberek közelsége, mégis a lehető legtávolabb marad tőlük.).

Még folytathatnám a tanulságok felsorolását, viszont akkor, azt hiszem túl hosszúra nyúlna az írásom. Minden esetre számomra nagyon elgondolkodtató könyv volt, örülök, hogy megtaláltam és hazavittem. Még sokszor fogom olvasni, tegyétek ti is ugyan ezt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s