Egyéb, Könyvmoly napló, kortárs

Irodalom népszerűsítés

A minap volt szerencsém meghallgatni egy tanulságos előadássorozatot a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér szervezésében. A könyvtárnak otthont adó gyönyörű belvárosi épület második emeletén található rendezvényteremben került megszervezésre ez a felettébb érdekes, három előadásból álló délelőtti program. Neves, az irodalmi világban jártas urak beszéltek tapasztalataikról mind a könyvírás és –kiadás, mind pedig a könyvek világának sokszínűségéről. Bár magam nem merültem még alá így az irodalmi világ útvesztőjébe, élvezettel hallgattam a bölcsebbek előadásait, sokat tanulva szavaikból.

Először az intézmény igazgatója, Dr. Horváth Sándor Domonkos szólt pár szót az irodalom fontosságáról, a könyvtárak olvasás népszerűsítési feladatáról, és arról, mennyire fontos, hogy egy könyvtáros megismerje az írót is, aki a könyv mögött van.

A két és fél órás előadás első szereplője Jánosi Zoltán József Attila díjas irodalomtörténész volt, akitől megszámlálhatatlan újdonságot hallottam, és más szemszögből tekintek az irodalom és történelem viszonyára ezen túl. Beszéde kezdetén hallhattunk az irodalom fejlődéséről, változásairól, főleg az 1956-os eseményekről, amik a művészetekbe is változásokat hoztak, valamint az azt követő évekről. A hallgatóság megismerhette az irodalom azon költőit, akiket Hetek, valamint Kilencek néven említenek a történelemkönyvek. Róluk kaptunk rövid jellemzéseket, életpályákat, költészetük lényegi elemeinek kiemelését. Az előadást színesítette a sok-sok idézet, melyet Jánosi Zoltán fejből, és nem kézben tartott kötetből adott elő. Nagyon örültem, hogy hallhattam a történelemnek azt az oldalát is, amiben így képviselteti magát az irodalom, jobban mondva az irodalom szemszögéből láttam meg a történelmet.

A következő bemutatót Csender Levente novellista előadásában élvezhettük, aki elhozta eddig megjelent novellásköteteit. Beszélt az írói létről, annak vicces és kevésbé pozitív oldaláról, az író viszonyáról a könyvtárral és az olvasókkal. Kiemelte, hogy egy manapság publikáló embernek mennyire jelen kell lennie mindenhol, különös tekintettel a közösségi oldalakra, és hogy ez egyáltalán nem egyszerű. Novellái elsősorban saját emlékekre, szülőhazájában (Erdély) élő emberekkel való beszélgetésekre alapulnak. Legutolsó kötete, A különleges Meditittimo kalandjai, amely autista kisfiának készült, népmeséken keresztül mutatja be, milyen is egy ilyen csodálatos kisgyerekkel együtt élni. A könyvet felesége illusztrációi díszítik, és a győri gyerekkönyvtár dolgozói készítettek egy, a könyvhöz passzoló munkafüzetet is. A kötet nagy sikert aratott megjelenésekor. Levente előadása megmutatta, mennyire nem egyszerű az írók élete, és hogy a mai kortárs irodalomban meg kell küzdeni azért, hogy észrevegyenek.

Zárásként a könyvtárigazgató régi barátja állt a mikrofon elé, akinek a személyében egy regény írót tisztelhetünk. Reisinger Attila ugyancsak a saját köteteivel érkezett, melyek tartalmáról hatalmas lelkesedéssel beszélt. Sajnos ezen előadás nekem kevesebbet mondott, lévén történelmileg nem eléggé tájékozott, hogy az elbeszélések cselekményét megfelelő korban helyezhessem el. Mindazon által nagyon élveztem az előadásmódot, ahogy a kötetek bemutatásra kerültek.

Mindhárom előadást jóleső és tanulságos volt hallgatni. Zárásképpen megtudhattuk, hogy mindegyik szerző kötetei megtalálhatóak lesznek mind a belvárosi könyvtárban, mind pedig a KSZR-ben (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) tevékenykedő többi könyvtárban. A közelgő novemberi Győri Könyvszalon rendezvénysorozat keretében pedig az írók könyvbemutatókra várják az érdeklődőket. A kellemes előadássorozatot egy kis büféasztalos állófogadással fejeztük be, ahol élénk beszélgetések alakultak ki az előadók és a hallgatóság tagjai között.


Ajánló az előadáson elhangzott művekből:

  • Más ég más föld (Hetek antológia)
  • Elérhetetlen föld (Kilencek antológia)
  • Szűnőföldem (Csender Levente)
  • A különleges Meditittimo kalandjai (Csender Levente)
  • Cser Sógor (Reisinger Attila) – kisregény
  • Veteránok (Reisinger Attila) – kisregény

Plusz érdekességek:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s