életrajz, kortárs, magyar irodalom, romantikus, történelmi

Így szerettek ők 2.

A címben szereplő kötettel, annak első részével, és úgy általában Nyáry Krisztián munkásságával abban az időben találkoztam először, amikor elkezdtem könyvesboltban dolgozni. Sokan keresték, népszerű olvasnivaló volt, én magam azonban csak akkor nyitottam olvasásra, amikor múlt hónapban a Rómer könyvklubban kihúztuk, mint elolvasandó könyvet. Amint volt rá lehetőségem ki is vettem a könyvtárból.

Magának az olvasásnak nehezebben álltam neki, nem tudtam csak úgy magammal vinni a viszonylag nagy mérete miatt. Aztán, amikor elkezdtem, hát, igazából nem tudtam vele haladni. Nem olyan könyv, amit az olvasmányossága miatt hamar ki lehet végezni, mert sokféle történet szerepel benne, és ha sokat olvastam egymás után, összekuszálódtak a fejemben, összefolyt a sok ember és történet. Le is tettem, és csak pár nappal később vettem fel újra, már csak 1 vagy 2 történetet végigolvasva. Aztán, amikor kedvem volt, néha egy-egy olvasás erejéig elővettem. Nem olvastam el az egész könyvet, szerintem nem is fogom.

Azért tetszett, mert egyfajta hiánypótló, ahogy maga az író is említette az előszóban. Az irodalom órák kiegészítése lehet. Nekem is ez volt az érzésem, mert valahogy mindig is utáltam az írók, költők életrajzát megtanulni, túl tényszerű, száraz, messze helyezte az embert. Ezek a szerelmes részletek emberibbé, közelebbi személlyé teszik azokat akikről régen tanultam, a vers vagy levélrészletek pedig még egy kis pluszt adnak az egészhez. Nem haragudtam volna, ha irodalom órán előkerül néhány ilyen történet, annak ellenére hogy szuper tanárom volt.

Egy valami viszont hiányzott nekem a történetek olvasása közben. Nem volt mélysége. Az a fajta ami úgy magával ragadott volna, hogy esetleg jobban utánanézzek ennek vagy annak az embernek. 

Mindezt leszámítva kellemes időtöltés egy-egy rövid részt elolvasni a hétköznapi rohanások közben, és ha talán majd amikor az én gyermekem fog iskolába járni, a sok tényszerű tananyag mellett megmutatom neki ezt a kötetet, hogy az írók nem is olyan rejtélyes lények, mint hogy sokszor gondoljuk.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s